A novemberem összességében mérsékelten, de sikeres volt. Azaz lehet, hogy nem is csak mérsékelten, de nem szeretném elbízni magam. Még nagyon sok mindent a helyére kell rakni, és akkor szépen lassan kirajzolódik egy fantasztikus kép. Egy nagyon szép, nyugodt és kiegyensúlyozott jövőé.
Szeptember elején jelentkeztem a „Szabadúszó életforma: ON?” című írásommal, amely azóta is a TOP-3 bejegyzések között szerepel. Ebben írtam először arról, hogy váltok.
Magát a szövegíró vállalkozásomat augusztus közepe óta építem. Most írunk december elejét, és sikerült olyan bázist építenem kevesebb, mint 5 hónap alatt, amely már hoz annyit, hogy ha nehezen is, de boldogulni tudok. Még nincs megtakarítás, még van adósság, még nem vagyok kész a váratlan költségek kivédésére, sőt még csúszok néha a számláimmal is, de ezeket a 2015-ös év feladatai közé soroltam egy évvel ezelőtt is.
Igazából kívánni se kívánhatnék többet. Amikor belevágtam számos ismerős, barát vállalkozásának a képe lebegett előttem, amelyek az első években nem hoztak annyit, hogy meg tudtak volna élni belőle.
Ráadásul a váltásnak volt egy olyan pikáns vetülete is, hogy addigra igen komoly adósságot sikerült felhalmozni. Azóta ez folyamatosan apad a mindennapok finanszírozása mellett is. Természetesen a váratlanul jött 100 ezres javítási költség nem segíti a tervemet, mely szerint az év végére a tartozásom 70%-át a nullával teszem egyenlővé, de nem is lehetetleníti el. A 70%-hoz jelenleg, még nagyjából 100 ezer forint hibádzik.
A nagy évértékelőből majd kiderül, hogy sikerült-e elérni. Nem fogok kamuzni, ha nem jön össze, azt is elismerem. Mert attól nem leszek se több, se kevesebb a magam szemében. Van a fejemben egy jövőkép, és azt valósítom meg annyi idő alatt, amennyi szükséges hozzá.
Én magam is sokat változtam. Szépen lassan megnyugodtam. Nem attól haladok előre, ha össze-vissza futkosok. Még csak 32 leszek az év utolsó előtti napján. Előttem az élet, hova siessek. Ez az év már úgyis bevonult életem legszörnyűbb, és egyben egyik legcsodálatosabb 365 napja közé.
