Az álláskeresés, ha jól csináljuk, elég sok időnket elveszi. Közel sem annyi az egész, hogy minden egyes levélbe becsatoljuk a szükséges dokumentumokat.
Nem véletlenül írja azt a legtöbb szakértő, hogy az álláskeresés egy külön szakma, amelyet mint bármelyik másikat, tanulni kell. Ezt kezdem én is a bőrömön tapasztalni. Már most teljesen más szinten teljesítek egy interjún, másképp néz ki az önéletrajzom, motivációs levelem, mint a keresés legelején.
Persze mivel marketing, illetve kreatív pozíciókat pályázok meg, a sima Word-dokumentum formátumú önéletrajzok alapból ki vannak zárva. Egy ilyen állásra ötletes, kiemelkedő önéletrajzzal szabad csak bekopogtatni.
A motivációs levelem meg hol hosszú, hol túl rövid volt. Pár hete, egy kedves HR-es ismerősöm segítségével találtam meg a kényes egyensúlyt az értékes információk közlése és a terjedelem között. Persze nehezíti a dolgomat , hogy minden egyes pozícióra egyedi motivációs levelet fogalmazok meg és mindvégig figyelnem kell, hogy egy fontos információ se sikkadjon el.
Telik az idő...
Mindeközben meg nő az üresjárat és egyre több hónapot kell „megmagyarázni”, ezért úgy döntöttem, hogy bármi, ami kicsit is épít engem, azt elvállalom. Így most jelenleg a Fun In Europe LLC-nek segítek be, mint PR-szövegíró. Semmiképp nem akartam sima újságírással foglalkozni már. Ez úgy mond átmenet az újba. :) Persze korábban is láttam már el marketing, online marketing feladatkört, de most, 31 évesen végleg letettem a voksomat mellé.
Az írásaim online és offline tech, illetve utazási magazinokban jelennek meg. Gyűljenek csak azok a plusz referenciák, mert szeretnék ennek az álláskeresésnek a végére decemberig egy jó nagy pontot tenni. Nagyon bízom az őszben, mert nyáron azért elég sok az üresjárat és közel sem nyitnak meg a cégek annyi pozíciót, mint az év utolsó negyedében.
...de nem haszontalanul:
Természetesen ezt a kényszerszabadságot nem lehet eltékozolni. Éppen ezért immáron 7. hónapja tart a teljes fizikai, lelki átalakulásom. Fizikailag megszabadultam 12-13 kiló feleslegtől és már többet nem is szeretnék fogyni, de az átalakulás java csak most következik.
Lelkileg pedig még több terhet „adtam le”. Aki fél éve nem találkozott velem, az nem ismer meg. Céltudatos, magabiztos, még pozitívabb emberré váltam.
